Szeptember elején veszi kezdetét a női NB II-es bajnokság nyugati csoportja. Többek közt erről is beszélgettünk csapatkapitányunkkal, Fritz Fannival.
Milyen tapasztalataid vannak a csapattal kapcsolatban?
Egy fiatal csapatról beszélünk, hiszen ez lesz a második szezonunk. Megalakulásunknál a gárda egy része nem volt ismeretlen számomra, ugyanakkor arra is volt példa, hogy valakivel az első meccsnapon mutatkoztunk be egymásnak. Az elején kissé szokatlan helyzet volt ez mindenki számára, azonban úgy gondolom, mára szépen összeállt a csapat, és egy összeszokott társaság alakult ki, melyben nagyszerű barátságok köttettek a pályán kívül is. Ennek okán bizakodó vagyok, hogy az idei teljesítményünk jobb lesz a tavalyinál.
Hogyan látod a saját pozíciódat a csapatban, milyen a csapatkapitányi szerep?
A társak egyöntetű szavazattal választottak csapatkapitánnyá, amit hatalmas megtiszteltetésnek érzek. Bizalommal fordultak felém, habár nem én vagyok a rangidős. Folyamatosan arra törekszem, hogy a pozíció feladatait maradéktalanul ellássam, akár a csapat motiválásról, akár a nehézségek közös leküzdéséről legyen szó.
Mindenképpen emeljük ki, hogy edzőként is tevékenykedsz klubunk háza táján. Mióta foglalkozol ezzel a szerepkörrel és hogyan jött az affinitás?
A futball szinte gyerekkorom óta szerves része az életemnek, hisz’ édesapám és a testvérem mérkőzéseire is minden alkalommal kilátogattunk. Kilencéves koromban én is ezt a sportot választottam, így később ezzel kapcsolatosan folytattam tanulmányaimat is a felsőoktatásban. Emellett volt lehetőségem elvégezni a szükséges tanfolyamot, amivel megkezdhettem edzői pályafutásomat. Nem sokkal később esélyt kaptam, hogy a klub U6-os és U7-es korosztályának edzője lehessek, ennek idén már három éve.
Visszatérve a felnőtt csapatra, milyen az öltözői hangulat?
A gyakori viták szerencsére messze elkerülik a csapatot. Természetesen néha megesik, hogy a meccs hevében kissé ingerültebben szólunk oda egymásnak, de az öltözőben ezt mindig megbeszéljük, illetve ez mindenhol ugyanígy zajlik. Sokszínű csapat a miénk, ahol többféle személyiség is érvényesül, de az elmúlt egy évben sikerült annyira megismerni és kiismerni egymást, hogy a nagy nézeteltéréseket elkerüljük. Ez idő alatt megtanultunk alkalmazkodni egymáshoz, tehát mindig kiváló az öltözői légkör.
Milyen tervekkel láttok neki az idei szezonnak, sikeresnek érzed a felkészülést?
Még csak három hete kezdtük az alapozást, így számunkra a múlt hétvégi kupamérkőzés (PAKSI SE-PMFC 0-3) egy felkészülési meccsnek volt betudható. Nyilvánvalóan a győzelemre törekedtünk, ugyanakkor vereségünk ellenére sem veszítettünk a lelkesedésünkből. Tavaly a tabella utolsó helyei közt végeztünk, idén szeretnénk feljebb kapaszkodni, ehhez megvan a motivációnk. Véleményem szerint az első év inkább az összeszokásról és a csapatjáték kialakításáról szólt, amire kifejezetten szükségünk volt. A hamarosan induló új szezonban már egy év tapasztalatával gazdagabbak vagyunk, amit remélhetőleg sikerül majd az előnyünkre fordítani.
